Keresés az oldalon

 
  Erdélyi zenészek és írók klubja, Ferenczi György és a Rackajam, Szalonna és bandája Fonó18
2013.11.30. 19.00

Programok » 2013.11.30. 19:00 Erdélyi zenészek és írok klubja, Ferenczi György és a Rackajam, Szalonna és bandája Fonó18

Fonó18

Ferenczi György és a Rackajam, Szalonna és bandája közös koncertje 

Erdélyi Zenészek és írók klubja

 

Ferenzi György és a Rackajam

Ferenczi György a magyar könnyűzene egyik legszínesebb egyénisége rendszeres vendége a Fonónak. Játéka több mint kétszázhetven lemezen hallható, és ebből húszat ő maga jegyez. A világ egyik legjobb szájharmonikásaként kitüntetett zenész, a Rackajam együttessel 2005-től közösen játszik fúziós zenét, amiben fontos szerepet tölt be a magyar népzene és világzene. Fonó18 sorozatban

Szalonna és Bandája

A Pál István Szlonna által vezetett zenekar tagjai a Magyar Állami Népi Együttes muzsikusai. Koncertjeiken megszólalnak a Kárpát medence leggyönyörűbb zenéi. Az autentikus népzene mellett népzenei feldolgozásokat is hallhatunk tőlük. Fontosnak tartják a hagyomány megőrzését, ezért népzeneoktatással is foglalkoznak. Rendszeres résztvevői Magyarország legnagyobb fesztiváljainak, emellett az elmúlt években felléptek mind Európában mind a tengerentúlon. 2007-ben Prima Primissima közönségdíjat kaptak, amelyet a Magyar Állami Népi Együttessel nyertek el. A Fonóban rendszeres vendégek mind táncházakban mind koncerteken. 

Erdélyi zenészek klubja

Adatközlő vendég: Gianni Moldovan, Nagysármás (Mezőség)

Az irodalmi klub vendége: Király Farkas

Moderátor: Mirtse Zsuzsa, költő

Az erdélyi táncházmozgalom a magyarországi ötlet átültetésével jött létre, két lényeges különbséggel: Ceausescu kommunista diktatúrájának sötét árnyékában és az akkori kulturális elzártságban utóvirágzó paraszti kultúra világítótornyának tövében született meg. Akkor még igazi lakodalmakban, igazi nagy prímások játszottak, és a székiek sem csak Kányádi halhatatlanná lett versében táncoltak „fekete-pirosban” a kolozsvári Posta téren. És, bár a szeku azonnal kitüntetett figyelmével, mégis, kerültünk legyen bárhova a világban, életünk meghatározó élménye lett az akkori „táncházas” lét.

Szétszóródtunk, de ismét találkozni akarunk. Ebben segít a Fonó Budai Zeneház: havonta egyszer meghirdetjük az Erdélyi zenészek klubját a Fonóban, ahol az erdélyi zenészek mindenkit, mint anno Erdélyben, szívesen látnak és hívnak.

Házigazda és tánctanár: Babos Alpár, táncos

Muzsikálnak: Major Levente, Szász József, Szász Lőrinc (Üsztürü), Papp István „Gázsa” (Gázsa Együttes), Kelemen László (Bodzafa, Ökrös), Pávai István (Bodzafa)

Rendszeres adatközlő vendégek: Cilika Gyula, Harlet Ioan „Nucu”, Hodorog András, Csiszár Aladár, ifj. Neti Sándor, Kodoba Florin

Újítás: októbertől a Magyar Napló Erdélyi Írók klubja társrendezvényként szegődik a program mellé (pontos elnevezést hétfőn írnak)

Az estek irodalmi házigazdája: Csender Levente

Az estek felépítése:

19:00: Irodalmi est Csender Leventével és vendégeivel
20:00 Tánctanítás Babos Alpárral és az Erdélyi Zenészek klubjának zenekarával, párhuzamosan kötetlen beszélgetés
21:00 Táncház és folkkocsma az adatközlő vendégekkel

Miért szeretnénk újra összekötni a táncházat az irodalmi élettel?

A hetvenes évek kibontakozó táncházmozgalma és a népinek nevezett írók csoportja egymásba fonódva, egymást támogatva erősítették jelenlétüket a magyar kulturális életben. Egyfelől Csoóri Sándor volt az, aki nyilvános kiállásával úgymond legitimálta a táncházmozgalmat, az írok népi kultúrára fogékony csoportja pedig kifogyhatatlan ihletforrásra lelt a népzene által megismert paraszti világban, valamint magukban a népdalszövegekben is. Az eredmény egy önálló költői nyelv lett, amit jól érzékeltet az alábbi Utassy-versszak.

Virágporos szél jár a kertben,
Szeretkezik vele a mák.
Szirom szoknyája földre lebben,
s magát megadva, önfeledten
hajlongja át az éjszakát.

A népdalokból is táplálkozó szerzők költészetére jellemző, hogy nemcsak a nyelvezetüket hatja át a népdalokéhoz hasonló sallangmentes, egyszerű szóhasználat. Nemritkán szó szerint vesznek át egy-egy népdalsort, mint például Utassy József Motívum című versének első két sora.

Küszöbén az estnek

csillagfakadáskor
dalba fog az ember

ha már fáj a sorsa
nagyon szépen fájjon

küszöbén az estnek
csillagfakadáskor

A Fonó tevékenységére egyébként is jellemző az interdiszciplinaritás (például a rendszeres fotó és kézműves kiállításainkban). Hivatásunkat szépen kiegészíti, hogy az irodalmi életnek is teret adjunk, ezzel felújítva a hajdani természetes „szövetséget”.

Belépő: 

elővételben: 1000 Ft

helyszínen: 1500 Ft

Jegyek kaphatók itt: 

"A Fonó kultikus hely számunkra" Ferenczi György Fonó18 beszélgetés:

"Egy éjszakát átmuzsikáltunk a Fonónak a mosdójában" Fonó18 beszélgetés Pál István Szalonnával

 

 



 

Megosztás: Link küldése Megosztás a Twitter-hez Megosztás a Facebook-hoz Add a Startlaphoz Megosztás az iWiW-hez Megosztés a Google Reader-hez

Új hozzászólás

Új hozzászólás


A szolgáltatáshoz be kell jelentkezned!

Azonosító

Jelszó



Elfelejtett jelszó
Regisztráció
 
19
április




 
© 2010 Fonó Budai Zeneház | 1116 Budapest, Sztregova u. 3. | Tel.: +36 1 206 5300
Programok   Fesztiválok   Galéria   Kávéház   Sajtó   Webbolt   Utolsó óra   Támogatók   Hírlevél   Kapcsolat   Lemezei CD bolt